Balatonfőkajár Község Önkormányzata

Közel 100 évig Balatonfőkajár a Pannonhalmi Apátság birtoka volt. Már 1332-ből van arról
adat, hogy egyházi hely. Az apátok kezdtek el a rómaiak után ismét szőlőt termeszteni a falu
melletti domboldalon, ami a mai napig létező kincse a községnek. A tatárjárás alatt a falu
elpusztult, lakossága a környező mocsarakba menekült és magukkal vitték állataikat is. A
vész elmúltával lecsapolták a mocsarat, és ennek a helyén építették fel új falujukat. A török
hódoltságig folyamatosan cserélődtek a település gazdái, így hol mint egyházi birtok, hol mint
világi uradalmi birtok szerepel az iratokban. A törökök nagy károkat okoztak: feldúlták,
kifosztották a vidéket. Egy ideig Török Bálint tulajdona volt. Buda eleste után Ferdinándhoz
került a falu, de közvetlenül Thury György várpalotai kapitány birtokolta. A törökök
kivonulása után a Török, Batthyányi, Zichy nemesi családok, illetve a győri jezsuiták kezébe
került a falu egy része. A jezsuiták részét 1773-ban a tanulmányi alaphoz csatolták, a többiek
megtartották uradalmi részeiket a jobbágyfelszabadításig. Ekkortájt már a falut zömmel
módos, református gazdák lakták. Az ő kezük munkáját, illetve adakozásaikat dicséri az 1794-
ben késő barokk és kora klasszicista elemekkel díszített hatalmas templom, amely a község
közepén egy dombra épült, és impozáns méreteivel ma is lenyűgöző látványt nyújt.

Az 1800-as évek első felében a Batthyányak birtokrésze Felsőbüki Nagy Ferenc tulajdonába
került, aki kastélyt is építtetett Balatonfőkajáron. Téglaégető üzeme pedig nem csak a
helybélieket látta el építőanyaggal, hanem a környék településeire is szállított. Az 1840-es
évek elején a Veszprémi Püspökség szőlőbirtoka és a dézsmapince egy ajándékozási
szerződéssel magánkézbe került, az új tulajdonos a már betegeskedő Felsőbüki Nagy Ferenc
birtokát is megvásárolva a téglaégetőt is tovább üzemeltette még két évtizedig. A század
hatvanas éveitől a falu lakossága megteremtette magának a társas élet színterét is: megalakult
a református nőegylet és a legényegylet valamint a gazdakör, utóbbi egészen 1945-ig
sikeresen működött. A községben működő 5, majd később 8 kisebb-nagyobb szatócsüzlet látta
el a lakosságot a legszükségesebb portékákkal.

1873. december 17-én súlyos baleset zaklatta fel az itt élőket: 19 halász dolgozott egy hajón a
Balatonon, amikor hajójuk jégtorlasz közé szorult, és egy kivétellel mindannyian meghaltak.
1944. december 8-ától mintegy másfél hónapon át, 1945. január 17-ig pincékben, odúkban,
vagy a senki földjén éltek a helyi lakosok, itt haladt át ugyanis a Margit-vonal. A front
elvonulása előtt összesen hétszer cserélt gazdát a falu, ekkor 181 polgári lakos halt meg.
Magyarország valamennyi községe közül a károk arányát tekintve Balatonfőkajár a
hetedik helyen állt. A második világháborúban a Szeretetszövetség által alapított Bakó Judit
árvaházat bombatalálat érte, és minden lakója életét vesztette. Kiss Ferencet, a
Szeretetszövetség alapítóját annyira megrázta az eset, hogy elsőként építtette újjá az épületet.
A mai napköziotthon falán emléktábla jelzi az egykori árvaház helyét. [13][14]

1945 után a falu lakossága részben a megalakuló termelőszövetkezetben, részben a környező
települések gyáraiban talált munkát. Az 1960-as évek dinamikus fejlődésének
eredményeképpen új lakóházak épültek, 1972-ben a megalakult Törpevízmű-társulat
jóvoltából kiépült a vízvezeték-rendszer is. Az 1985-ös földrengés hatalmas károkat okozott
Balatonfőkajáron is, viszont ennek a szomorú eseménynek köszönhető, hogy a már évek óta
korszerűtlen és életveszélyessé vált iskola helyett új épült. Ekkor épült fel az egykori mozi
helyén a művelődési ház is. Az 1970-es évek végén és a '80-as évek elején bővítették és
korszerűsítették az óvoda épületét is. Az egészségügyi alapellátást egy általános- és egy
fogszakorvosi körzet biztosítja, a gyógyszerellátást pedig a helyi gyógyszertár. A községi
könyvtárat a Veszprém Megyei Könyvtár működteti.
A földje folyamatosan vall arról, hogy mindig élt itt ember. Ős-kő-vas és bronzkori leletek, a
római impérium, majd a középkor relikviái tanúsítják, hogy avarok, kelták, rómaiak, szlávok,
germánok és morvák lakták.

Balatonfőkajár egykor
A település már az 1600-as évek közepén virágzó hely volt. Az évszázadok múlásával és a két
világháború által okozott súlyos csapások által azonban több, ma már nem létező épület,
nevezetesség vagy kastély sem található meg a faluban.
– Szélmalom – az I. világháború végéig működött. Boros Gyula tulajdona volt. (Béke
utca)
– Galambház – szokatlanul nagy méreteivel hívta fel magára a figyelmet, amelyet a Háry
család épített. Helyén ma lakóház van a Béke utcában.
– Téglaégető üzem – kézi erővel gyártották a nyers téglát. Mai helye Alsó-Tekeres és
Balatonvilágos határában
– Kányai-rét – Kányai Ilonának, a nemes Kenessey család örökösének tulajdona volt,
amelyet házhelyeknek kiparcelláztak (ma József Attila utca)
– Árvaház – A II. világháborúban bombatalálat következtében megsemmisült
– Kari-ház – Kary Jánosné református árvák nevelésére ajánlotta fel a házát. 1940-ben
nyílt meg. Ma napköziotthonos óvoda
– Natán-ház – Nathán nevű zsidó kereskedőcsalád háza és üzlete volt. Ma a TSZ-iroda
áll a helyén
– Zsidó templom – ma lakóház
– Bástya (kőfal) – A Lepsény felé vezető közút egyik oldala másfél méterrel
magasabban van, mint a közút másik oldala. Az omlást kőfallal védték ki. Ez a
“bástya”;, ma az Ady Endre utca és Petőfi Sándor utca sarkán található.
– Olajütő – régi olajmalom (ma lakóház a Vasvári Pál utcában)
– Pálinkaház – egykori pálinkafőző
– Mahër-ház, Polák-ház – hentesüzlet. Machertől egy Polák nevű zsidó vette meg, és
folytatta a hentesmesterséget. Ma a Maher-domb viseli a nevét
– Tolbuhin-pince – borospince, melyben Tolbuhin katonai marsall főhadiszállása volt a
háború idején
– Tűzoltószertár – az épület még áll, de nem funkciónál
– Szárazmalom – lóvontatással működő malom
– Régi katolikus templom – a háborúban megsemmisült. Helyén ma a Lévai István tér
van.
– Vásártér – lóvásártér volt, ma a Tüzép telepe.
– Vitkai-ház – nagy kiterjedésű, s valamikor szépen gondozott díszkerttel. Az egyik
szögletében salétromot főztek. Ma már csak a romjai láthatók a Vasvári Pál utca –
Korinthus sarkán
– Korinthus – zsellérek, napszámosok lakásai voltak. Ma a Dózsa György
– Gőzmalom – ma az Arany János utca, helyén lakóház áll. Mellette volt a gépműhely, a
TSZ gépjavító telepe.
– Sörös-tó – kis kiterjedésű tó volt, de kiszáradt. Helye ma a Füle felé vezető út és a
felső vasútállomás közötti terület.
– Gecemáni kert (Vájog gödör) – innen hordták a sárga földet a téglavetéshez. Helye ma
az alsó vasútállomás környékén lehetett
– Kenderáztató – több kisebb tó, mai helyük a sportrepülőtér környéke

Balatonfőkajár ma
Napjainkban Balatonfőkajár 620 lakóházának nagy többsége új vagy felújított, lakóinak
száma meghaladja az 1500 főt, de a nyári szezonban nagyjából ugyanennyi ember tölti itt a
szabadságát. A református templom tetőszerkezetét felújították, a régi iskola épületéből pedig
múzeumot alakítottak ki. A főteret szintén felújították, rendbe hozták, és több kulturális
rendezvényt is tartanak itt. A falu szüreti mulatsága igazi turistacsalogató rendezvény,
ilyenkor a falusi lányok, fiúk népviseleti ruhában, feldíszített lovasszekereken körbejárják a
falut, a főbb kereszteződésekben tánccal, énekkel szórakoztatva a közönséget. A falu
visszakapta az eredetileg is hozzátartozó Balaton partját ami Balatonakarattyától
Balatonaligáig tart, így saját strandterülethez jutott. A balatoni településeket elkerülő úttal
gyorsabbá vált a közlekedés Veszprém irányába, de a tervezők elfelejtkeztek a kerékpárútról a
Balaton irányába, ami sajnos életveszélyessé teszi ezt a szakaszt a biciklivel, gyalogosan
közlekedőknek.
Balatonfőkajárnak csak egy alig 250 méteres partszakasza van a Balatonon. Ez a szakasz az
Aligai út külterület, amely része Balatonfőkajár község területének, amelynek központjától
számítva nagyjából 5 kilométer távolságra található. Jellegét tekintve külterület összeírt
lakóegység és népesség nélkül. Lakónépessége hozzávetőleg 2 fő, a területén található
lakások száma pedig körülbelül 2 darab. A település idegenforgalmi aspektusból a Balaton
turisztikai régióhoz, valamint a Dunántúl turisztikai és idegenforgalmi marketing régióhoz
tartozik.